Szeptember végének talán legegzotikusabb energetikai híre volt, hogy a Microsoft megállapodást kötött Amerika leghírhedtebb, a Three Mile Island-i atomerőművének újraindítására. Az ok egyszerű: az informatikai óriáscégnek tiszta energiára van szüksége ahhoz, hogy működtetni tudja egyre éhesebb mesterséges intelligencia adatközpontjait. Sok tiszta energiára.
Aztán eltelt egy hónap és a Google jelentette be, hogy 6 db kisméretű, moduláris atomerőmű telepítésére kötött szerződést ugyanezen okból. A trendet nem kell magyarázni. A Goldman Sachs elemzői szerint, az adatközpontok, amelyek jelenleg az USA villamos áram termelésének 3%-ára tartanak igényt, 2030-ban már 8%-ot követelnek majd maguknak.
Ez talán nem hangzik soknak. Pedig az. Hogy mennyire, azt jól mutatja, hogy a Microsoft igényeinek kiszolgálására újra csatasorba álló Three Mile Island-i erőművet 2019-ben azért állították le, mert már nem volt versenyképes a gázerőművekkel és a megújuló energiával szemben. Hogy hirtelen megint az lett, annak egyetlen oka van: a csillapíthatatlan energiaéhség.
És még valami. A Goldman Sachs előrejelzése inkább találgatás, mint jóslás. A mesterséges intelligencia olyan tempóban fejlődik, hogy még azt is nehéz megalapozottan előrevetíteni, mi történik pár hónap múlva. A 6 év ebben az esetben akkora távolság, ami bármilyen predikciót a kristálygömbbe való révedés szintjére kárhoztat.
Akkor ez azt jelenti, hogy nem lesz elég villamos energia?
Miért kéne, hogy ez engem érdekeljen? – teszi fel a kérdést a magyar polgár. Jogosan. Hiszen ez Amerikában történik, nálunk adatközpontok sincsenek. Akkor minek foglalkozni mindezzel? Csendben emlékeztetnénk mindenkit: 2019 végén hasonló kérdést tettünk fel a kínai Covid helyzet kapcsán. A többit már tudjuk. A globalizáció sajátossága, hogy a nagy trendek alól már senki sem mentesül.
Vajon bekövetkezhet, hogy adott esetben a lakosságnak korlátozásokat kell elszenvednie az adatközpontok miatt? Ez egyelőre teljesen elképzelhetetlen. Ugyanakkor nemtudunk nem gondolni arra, hogy a pandémia kapcsán hány olyan dolgot éltünk át, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Szóval, bár még a lehetőségét is kizárjuk, a kisördög azért nem hagy teljesen nyugodni.
Mi az, ami biztos?
Mármint a halálon és a jövedelemadón kívül? Az, hogy a mesterséges intelligencia éppúgy az életünk részévé válik, ahogy mostanra azzá vált az internet. Idővel az is megtörténhet, hogy a ma még önállóan létező alkalmazások megszűnnek és a telefonunkon/számítógépünkön nem lesz semmi más, csak egy MI asszisztens. Ez intéz majd nekünk mindent, akár bankolni akarunk, akár kimutatást készíteni, akár filmet nézni.
A szép új világ azonban zabálni fogja az energiát. A becslések szerint egy ChatGPT-hez intézett kérdés 6-10-szer annyi energiát emészt fel, mint egy hagyományos Google keresés. Könnyű elképzelni, mit fog okozni, amikor majd ez válik alapértelmezetté.
Ebből pedig következik még valami, amiben biztosak lehetünk. Ahol ennyire növekszik a kereslet, ott még akkor is elindulnak az árak felfelé, ha amúgy minden igény kielégíthető. Összességében valószínűbb forgatókönyv, hogy mindenkinek jut majd áram. A kérdés az: mennyiért?
Ezek a napelemek egyre szimpatikusabbak
A remény egészséges, az illúzió káros. Márpedig ne legyenek illúzióink: azon a villamosenergia piacon, ahol adatközpontokkal fogunk versenyezni, nagyon mélyen kel majd a zsebünkbe nyúlnunk. Az elmúlt évtizedek hozzászoktattak minket ahhoz, hogy minden van, mindig van, olcsón van. Nos, a “minden” és a “mindig” talán megmarad. Az viszont egyre biztosabb, hogy az olcsótól el kell búcsúznunk.
Ez a rossz hír. A jó hír az, hogy a napelemes beruházások egyre vonzóbbá válnak. A mai árakon, a mai feltételek mellett lehet, hogy nem érezzük a “most azonnal” sürgető késztetését. De ha kicsit előrébb tekintünk, könnyen beláthatjuk: a világ megváltozik. És a saját magunk által megtermelt energia lesz az új világ egyre megkerülhetetlenebb alkotóeleme.
Érdekel a jövőd energetikai aspektusa? Keress minket és beszélgessünk róla!
